Kapcsolódó linkek


SUEZ ENVIRONNEMENT

GDFSuez

Fővárosi Vízművek Zrt.

Pécsi Vízmű Zrt.


Szakmai szervezetek, amiknek tagjai vagyunk


MaVíz – Magyar Víziközmű Szövetség

HEBC - Magyar Európai Üzleti Tanács

CCIFH – Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara

KSZGYSZ – Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

BKIK – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara




„FENNTARTHATÓ VERSENYKÉPESSÉG  - a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentése”

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC)

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT 47 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Európai értékesítésük meghaladja az 1 000 milliárd eurot, ezzel 6,6 millió munkahelyet teremtve a régióban. Az HEBC tagjai az alábbi ERT vállalatok magyarországi leányvállalatainak legfelső vezetői: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Electrolux, Ericsson, GDF SUEZ, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és SUEZ Environnement. Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, munkahelyteremtői, amelyet az adatok jól érzékeltetnek:

Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentést az HEBC tagjai írják és annak minden mondata konszenzuson alapul. Az HEBC alapszabálya, hogy nem folytat lobbitevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország egészének fejlődését, versenyképességét kívánja elősegíteni.

A 2010. évi jelentés címe „Fenntartható versenyképesség”. Ahhoz, hogy ne csak a vállalatok hanem az ország szintjén is megvalósítható legyen a fenntartható versenyképesség, az egyetlen út a fejlődés.

Az HEBC tagok 10 pontban foglalták össze ajánlásaikat az ország számára, amelyek véleményük szerint a fejlődés, a növekedés és a versenyképesebbé válás legfontosabb feltételei:

1. Ország stratégia megalkotása, a hosszú távú kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében.

2. Az ország erősségeire fókuszálva, azoknak a területeknek a kijelölése, ahol Magyarország vezető szerepet tölthet be, akár természeti-, földrajzi adottságaiból eredően, akár ágazat specifikusan.

3. Küzdelem a korrupció ellen, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása.

4. Az oktatási rendszer átalakítása a hosszú távú gondolkodás jegyében, a versenyképes emberi erőforrás biztosítása érdekében.

5. A maastrichti kritériumok teljesítése, hogy mihamarabb elérhető legyen az a fejlettségi szint, amely lehetővé teszi az euro bevezetését.

6. Az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az adózók körének bővítése.

7. Az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja a demográfiai tendenciák figyelembe vételével.

8. Az államigazgatás, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, létszám- és költségcsökkentés.

9. Az egészséges gazdaság gerincét adó KKV-szektor erősítése.

10. Magyarország legyen vonzó hely, ahol jó élni és dolgozni.

Nem szabad lemondani arról a célról sem, hogy amikor 2011-ben Magyarország szerepet vállal az EU soros trióelnökségében, olyan ország képét mutassa, amelyik képes konszenzust teremteni mind az országon belül, mind a 27 tagország között. Semmi sem szolgálhatja jobban, hogy pozitív kép alakuljon ki az országról, mint az, ha jó döntéseket hozva képes megoldani belső problémáit.

 Az HEBC eddigi jelentései elérhetők az ERT weboldalán: www.ert.eu

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagjai 2010-ben